HTML

marsbéli krónikák

Friss topikok

  • Untermensch4: @John Doe3: "nem a kutyákkal van feltétlenül baj (bár néha azokkal is), hanem a kutya-gazdája rend... (2017.03.27. 15:16) Ne nyúlj hozzá, megharap!
  • tapsiful: Nálunk a hullámos papagájban volt annyi életösztön, hogy amikor atkás lett, és undorító dolgokkal... (2017.03.24. 17:11) Kölcsön retriever, meg a többiek
  • Untermensch4: @dívamacska: Ha "klasszikus" kitelepítős akkor kb némi élelem+ivóvíz, minimál ruha és iratok az új... (2017.03.15. 09:23) Van a rossz forgatókönyv, és van a még rosszabb
  • pallasmacska: Micsoda remek csajozós sztorit keríthet majd ebből, ha felnő, kicsit még kiszínezi, és jó is lesz.... (2016.12.13. 15:38) Ágyúgolyófutam

Címkék

Van a rossz forgatókönyv, és van a még rosszabb

2017.01.17. 22:09 dívamacska

Nem rossz, de most megmutatom, hogyan szorong egy igazi profi. Vannak a reális alappal bíró szorongások, amikről tanult kollégám már értekezett, és van az emelt szint.

Ma este például éppen a vacsorát készítettem a gyerekeknek, amikor a hűtőhöz menet bevillant, hogy ha most belépne az ajtón pár fegyveres, és felszólítanának, hogy félórám van összepakolni egy húszkilós csomagot, azután pedig családostul örökre eltakarodni ebből a házból, mihez kezdenék. Míg a kenyereket kentem, igyekeztem végigvenni, mi kellene feltétlenül. Iratok? Meleg ruha? Az beleszámít a húsz kilóba, amit a gyerekekre húzok? Úristen, és a kutya? Neki be kell tenni legalább egy konzervet, az rögtön fél kiló! Meg a macskák! Csak két hurcolónk van, abba tegyek négy macskát? (Itt bementem a szobába létszámellenőrzést tartani, és rémülten állapítottam meg, hogy a Báró úr nincs itthon, pedig huszonöt perc múlva indulunk.) Végül úgy döntöttem, a macskák maradnak, elég talpraesett állatok, mind tud egeret fogni és madarászni. (Ettől persze elszorult a torkom, hogy hamarosan örökre el kell válnunk.) Mibe pakoljak? A nagy hátizsák, az jó lesz, kábé meg is telik a húsz kilóval, aminek az összetételéről még mindig nem egyeztem meg magammal. Aranyunk nincs, se semmi eladható és könnyen vihető. Egyre nyugtalanabbul készítettem a kaját, nem lehetek ennyire béna, hogy nincs előre bekészítve egy menekülős bőrönd, pedig hányszor megfogadtam, hogy készítek túlélőcsomagokat az autóba meg a házba, meg mindenhová, szidtam magam.* Ekkor hirtelen egy még rémesebb lehetőség jutott eszembe: mi lesz, ha menet közben elkeverednek mellőlem a gyerekek? Szerencsére van itthon alkoholos filc, felírom a karjukra a számomat. Mintha érne bármit is, amikor apokaliptikus összeomlás van, jutott rögtön eszembe. Láttam őket lelki szemeim előtt, amint kétségbeesetten, elveszetten sírnak, körülöttük kavarog a menekülő tömeg. Helyben vagyunk, gondoltam, itt a "kedvenc" parám, a világ összes gonoszának kiszolgáltatott gyerekeim, én pedig tehetetlen vagyok, nem tudom megvédeni őket.

És folyton ez megy. Ha kivégeztem a hétköznapi szorongásokat, amiket az adóbevallás, a munka, az építkezés, az elkerülhetetlen halál, a betegségek, az életközépi válság és egyáltalán bármi, aminek cseppnyi köze van a realitásokhoz, tud kiváltani belőlem (ez az ébren töltött időm jelentős részét le is fedi), máris eszembe jut egy olyan, minden alapot nélkülöző horrorforgatókönyv, amit nem lehet ép ésszel kibírni. Kényszergondolatokban kurva nagy vagyok, ez nem sokat segít sajnos a szorongásaimon. Nagyon rossz ám minden alkalommal úgy állni a leeresztett sorompó előtt, hogy amikor elmegy előttem a vonat, én csak arra tudok gondolni - mit gondolni, látom magam előtt! -, hogy egyszer, egy, vagy öt, vagy tíz év múlva elcsapja az egyik gyerekem.

Ahhoz képest egész flottul menedzselem a hétköznapokat, szoktam néha könnyednek is érezni magam. (Ilyenkor hirtelen megértem, miért van annyi nyugtatófüggő a világban.) De talán csak azért, mert egyrészt szinte mindent meg lehet szokni, másrészt meg már rég megbékéltem vele, hogy vénségemre teljesen megtébolyodok, és utolsó éveimben egy párhuzamos világban bolyongok majd elveszetten. Legalább nem fog feltűnni, hogy nulla forint nyugdíjat kapok.

* Igazából azért nem készítek, mert attól tartok, azzal tényleg kontrollt veszítenék.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr1412134115

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Krisztinca · http://krisztinca.blog.hu/ 2017.01.18. 07:22:15

Kezdésnek pl ne nézz több híradót. Nekem sokat segített.

joozsef 2017.01.18. 11:27:06

Tudom, h ez nem segít, sőt, de a valóságban ez úgy megy, hogy MOST AZONNAL takarodj ki a lakásodból, és vagy visszajöhetsz -- vagy nem.
Bombát találtak a házad előtt a csatornafelújítás munkagödrében.

(Vagy ilyenkor van a 20 perc/20 kiló? Nem tudom, velem még nem történt ilyen, csak a munkahelyen, és akkor 1 nappal előtte szóltak, h gyakorlat lesz.)

isolde 2017.01.18. 11:47:07

Ja, és volt az az interjú, amikor a csajjal elment az anyja a haláltáborba, pedig neki nem is kellett volna. "Szegény anyámnak nem is kellett volna velem jönni, mert csak 40 éves korig vittek el. De azt mondta, hogy egyetlen gyerek vagyok, és nem hagyja, hogy egyedül menjek." index.hu/belfold/2014/07/08/nem_akarom_hogy_tudjak_milyen_zsidonak_lenni/
és nekiadta a kajáját és a kiscsaj ezért túlélt.
De ha két gyereked van, akkor melyikkel mész????

joozsef 2017.01.18. 12:13:46

@isolde: Sophie választása? Oxiológiai alapelvek? (Életveszélyben levő terhes anya esetén az anyát kell menteni, ugye, mer ő még szülhet. Fiú és lánygyerek esetében a lányt, mer ő szülhet. Két fiú közül? Na ezt már nem tudom. Talán a fiatalabbat, mert nála nagyobb a kockázat. Vagy az idősebbet, mert ő rontja kevésbé az én túlélésem esélyeit.)

De hogy mit csomagolnék? Tulajdonképppen már nekem is eszembe jutott a szituáció régebben, de annyira szörnyű volt, h elhessegettem (önvédelem, ugye).

dívamacska 2017.01.18. 12:32:23

@joozsef: Nem, ez a 20 perc/20 kiló módszert a kitelepítéseknél alkalmazták előszeretettel, úgy tudom. Egy bombariadó nagyon nem rázna meg, szinte sose robban fel semmi, ha mégis, majd fizet a biztosító. Az ilyen világégéses dolgok jobban aggasztanak.

dívamacska 2017.01.18. 12:40:16

@isolde: Ezen a Sophie választása-effektuson már szintén sokat agyaltam, pompás szorongásforrás ez is, csak ajánlani tudom mindenkinek:-)

Untermensch4 2017.03.15. 09:23:29

@dívamacska: Ha "klasszikus" kitelepítős akkor kb némi élelem+ivóvíz, minimál ruha és iratok az új élet elkezdéséhez. A háziállatok pl felejtős.
Ha "rendes" apokalipszis akkor a fontossági sorrend ivóvíz, lőszer, élelem...
A jó hír hogy a vékony civilizációs máz alatt üzembiztosan ott az ősember bennünk úgyhogy az utóbbi esetben a gyerekek jól tudnak majd veled falkában harcolni (már amennyire a gyerek tud)...