Szőrök itt, szőrök ott - egy helyütt megszabadulsz tőle, addigra kinő a
másikon: egy végtelen, monoton és fájdalmas kör fogságában telik az
életem. Nálunk miért nem divat a vastag fekete női bajusz (mondjuk
olyat, asszem, nem tudnék növeszteni)? Boldog hetvenes és korábbi évek
- mily izgató is volt a két férfitenyérrel sem letakarható, tizenöt
centi vastag muff! Kilógott a bikini alól oldalt, fölül, és senkit sem
zavart. Régen még ezt is megbecsülték a férfiak - örültek, hogy
hozzáférnek. Ma meg? A sok tökéletesre retusált picsa után próbáld
elmagyarázni, hogy bizony a való élet az nem ám olyan, hogy minden
szőrszál egyszerre bújik ki, egyszerre tüntethető el, uram bocsá'
esetleg még be is gyulladhat egy szőrtüsző. Egy eredeti, két hete
gyantázott nőt akarok látni a playboy címlapján, a gyantázás óta eltelt
hetek minden nyomával! Nem elég ez a cirkusz a kurva nadrágokkal, még
az ilyenek miatt is érezd magad frusztrálva, mikor az az ostoba tyúk
holmi selyemkendőket suhantat le a patyolat lábszárán, ahol sehol egy
vágásnyom a beretvával, sehol a fent említett szőrtüszők, csak a
bronzos bőr meg a megvető mosoly a magamfajta nemsztároknak. Hiába
tudom, hogy a reklámokban sugallmazott bőr nem létezik - se arcban. se
lábban - azért, kedves reklámkészítők: ismét csak a jó kurva anyátokat!
Megyek borotválni - képtelen vagyok rászánni magam a lábtépésre -, mert
holnap szoknyát akarok húzni, oszt' hogy néznék má' ki szőrösen.
2004.11.11. 22:11 dívamacska
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr395333923
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.