Hát ezt pontosan így gondolom én is. Hogy aki igazán okos, az matekból penge. Hogy a matematika az alap és a csúcs egyszerre. És ahhoz képest a biológiai tudományok tényleg csak a bohóckodás szintjén vannak. Hogy én a nagy átlagnál valamivel okosabb vagyok*, az egy dolog, de nem vagyok okos úgy, amin én az okosságot értem. Persze sokkal szívesebben fekszem egy sebész, mint egy matematikaprofesszor kése alá, de világéletemben tiszta szívből irigyeltem a matematikus agyú embereket, valahogy úgy képzelem, hogy ők tökéletesen mást és máshogyan látnak a világból, mint a magamfajták. Éveket adnék az életemből, de komolyan, ha egyetlen napig olyan agyam lehetne, mint mondjuk neki; én például, ha megfeszülök, sem tudok elképzelni azonos méretű és szabálytalan eloszlású felületeket a végtelenben, pedig rohadtul szeretnék. Odavagyok a csillagászatért, de mire megyek vele, ha a felvetéseket sem értem, nemhogy a megoldásokat. Szóval nekem az marad, hogy nézem a nesönelen a csillagászos természetfilmeket.
Persze szokták az ilyen embereket azzal vádolni, hogy érzelmileg bezzeg hullák, az anyjukkal élnek meg nincsenek gyerekeik, és nem is értik, mi lehet ebben a pláne, de én azért valahol megértem, hogy ha olyan az agyad, ami képes befogadni az univerzumot, kurvára nem ragadsz le a szaporodásnál ezen a sárgolyón. Meg azon is elgondolkoztam már, hogy ha lenne előttem egy lehetőség, hogy egy képzeletbeli űrhajó elvinne csavarogni a világűrbe, és láthatnék kvazárokat, idegen bolygókat, vagy akár csak a Szaturnuszt közelről, képes lennék-e magam mögött hagyni örökre vagy hosszú évekre ezt a bolygót. Sajnos, nem lennék képes, ez van. Ösztönlény vagyok, gyíkagyú, ragaszkodom a gyerekeimhez, nem terem nekem csillagközi babér, de még egy szaros Fields-érem se. De legalább okos lennék, hogy tényleg el tudjam képzelni, miről maradok le.
* Többen is állították már, hogy én vagyok az egyik legokosabb ismerősük, ami persze jól esik, csak szerintem ők inkább értelmes, művelt, intelligens, meg ilyen dolgokra gondoltak valójában. Sok könyvet elolvasni azért nem olyan nagy dolog, lássuk be.
