Bár mi nem Pesten élünk, de ilyen utcai edzőpályából már a mi kies kisvárosunkban is van vagy három. Meg a szomszédosban is. Ami igazán klassz bennük, hogy a gyerekeim (meg másoké is), ha ilyen is van a játszótér mellett, szarnak a gyerekjátékokra, irány a szabadtéri konditerem. Ilyenkor döbbenek le igazán, hogy milyen elképesztő erő van bennük. Simán lenyomnak félórát szünet nélkül a kommandós függeszkedve mászás, lengedezés, oszlopokon felkúszás (még nem érik el a rudakat, de segíteni nem lehet nekik) kombóból. Én beledöglenék, de komolyan. Egyszer végigcsimpaszkodok a rudakon, aztán pihegek tíz percet. Pedig elvileg járok konditerembe is.* Hogy a picsába csinálják?
* Na jó, két hete kezdtem újra négy hónap szünet után.