HTML

marsbéli krónikák

Friss topikok

  • HoldViola: Régen jártam nálad, így csak most olvasom, mélyen egyetértek, és sajnos átérzem, én ugyanígy járta... (2018.03.25. 21:49) Welcome to the machine
  • dívamacska: @zsuzska169: Csak most láttam, amit küldtél. Ez az ember remekül ismeri a macskákat:-) (2017.12.16. 11:18) Black Friday
  • Raven1975: A sírás környékez, szegény pára, mennyire lehet sajnálni. Évtizedeken keresztül hazugságban élt, c... (2017.11.20. 21:51) WTF?
  • Untermensch4: @John Doe3: "nem a kutyákkal van feltétlenül baj (bár néha azokkal is), hanem a kutya-gazdája rend... (2017.03.27. 15:16) Ne nyúlj hozzá, megharap!
  • tapsiful: Nálunk a hullámos papagájban volt annyi életösztön, hogy amikor atkás lett, és undorító dolgokkal... (2017.03.24. 17:11) Kölcsön retriever, meg a többiek

Címkék

A YouTube új sztárja

2016.12.06. 12:09 dívamacska

Hogy én mekkora fasz vagyok. Meg legfőképpen lusta, a lényeg, hogy jól beszoptam. Van nálunk egy keskeny Duna-ág, amiben alacsony vízálláskor rendszeresen pár tíz centi vagy annyi se a víz. A kutyával a szigetről visszafelé jövet ezért én, mivel a szárazon álló gázlóhoz kerülni lusta vagyok, rendszeresen úgy kelek át, hogy nekifutok, és egyszerűen keresztülrohanok a vízen, ami - hála a gyors lábkapkodásnak - így nem folyik be a bakancsba. Most is ezt terveztem, csak totálisan szarul mértem fel a helyzetet. Illetve, ha őszinte akarok lenni, éreztem én, hogy nem fog ez menni, de, mint említettem, lusta vagyok. Azt terveztem, hogy az első szakaszon szokás szerint futok a vízben, majd a jeges részen szépen áttotyogok, hiszen úgyis csak pár centi víz van a mederben, tutira fenékig befagyott vagy majdnem.

Hát kurvára nem. Amikor a vizes részről megérkeztem a jégre, két szomorú felfedezést tettem: 1) a jégréteg kábé egy centi vastag, ergo nem tart meg és 2) alatta van vagy harminc centi víz. Vagy több. Szóval, az első lépésnél beszakadtam, mint a picsa, és lábszárközépig merültem a vízbe. Az egyébként is viseltes bakancsomat kurvára nem jeges vízben álldogálásra tervezték, ezért kétségbeesetten gyorsan tovább próbáltam menni, mire elcsúsztam, és beleültem a kétfokos vízbe. Derékig csuromvizes lettem. A helyzet szépségét fokozta a túlparton szemlélődő iskoláscsoport, akiknek az egyik fele röhögött, a másik segíteni próbált, ahogy anyázva talpra kecmeregtem és csúszkálva kivergődtem a partra, nyomomban a vidáman ugrándozó Szetterrel, aki persze rögtön sztároltatni kezdte magát a lányokkal. Akiknek amúgy köszi a zsebkendőket. Szerencsére a telefonom nem ázott szarrá, így gyorsan hívtam a férfit a háznál, hogy szélvészgyorsan jöjjön értem, és maradék büszkeségemet összeszedve igyekeztem emelt fővel és cuppogó bakancsban távozni a tett színhelyéről.

Szóval, ha valamelyik kislángos volt olyan szemfüles, és felvételt is készített a nap idiótájáról, jó szórakozást hozzá mindenkinek.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr1012027359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.