Bakker, egy év alatt a második ismerősünket csukják le gyilkosságért. Kikkel jártunk mi egy egyetemre? Kezdem úgy érezni, hogy megúsztam valamit.
Fú, belenéztem az archívumba, és mit találok 2005 nyarán? Ezt: "Testületileg ki vagyunk rúgva. Munkanélküli lettem több milliós adóssággal, egy félig kifizetett lakással, pasi nélkül. Innen szép a győzelem. Megyek, leiszom magam."
A történelem megismétli önmagát. Borzasztóan remélem, hogy nem egy végtelen ciklusba keveredtem, mert tökön is döföm magam.
Hova rohant ez a szegény gólya, nem is értem. Jól rábaszott csórikám, mert hiába az elsőség, ha szakad a hó. Hordhatják neki a tüskeváriak vödörben a fagyott békát, ha nem akarnak szégyenben maradni, hogy hagyták elpatkolni a haza első gólyáját.
Történelmi lépésre szántam el magam: a jövő héten hét év full vörösség után szőkévé avanzsálok. Aztán persze lehet, hogy kurva gyorsan visszavedlek rókává.
A mai nap legizgalmasabb pillanata az volt, amikor rájöttem, hogy Öcsi szereti a diót. Lelkesen adtam neki még egy darabot, de azzal már csak focizott. Hát ennyi történt ma. Rémes, tudom.
Két napja Galla Miklós énekel a fejemben ("Most kezdődik a Dallas, mindjárt jön Dzsoki mááár..."), hát komolyan mondom, hogy kezdek megháborodni.
Az a jó abban, ha az ember késő éjjel vetődik haza nem túl józanon, hogy az udvarra belépve meglepetten állapíthatja meg: totális szűz havas terület vár - érzése szerint - csak rá. Így hát mit tehet mást: rohangál, rugdos, hentereg, rombol, mindenhol nyomot hagy, mert az jó. Majd felmegy a lakásához, lenéz a gangról, és mindenhol önnön dúlása nyomát látja. Ez elégedettséggel tölti el.
Néró vagyok, geci.
Persze, az én hibám, hogyan is gondolhattam, hogy egy Terry Gilliam-film majd segít összekaparni a kis lelkemet a padlóról, ötletnek is rossz, nyilván. Mindenesetre most megyek, felvágom az ereimet, aztán kinyitok egy sört, mert nem lehet ezt már józanul bírni.
Hazamegyek, befejezem a fordítást, aztán bebaszok egyedül, a fejemre húzott takaró alatt. Faszom.
Tegnapi nagy jókedvemben gyorsan vettem is még két halálfejes felsőt meg egy emily the strange táskát (mert vonzódom a csontvázmacskákhoz). Hát, most hogy belenézek a tárcámba (szintén emily), már annyira nem őszinte a mosolyom. Viszont a jelmezbálon talán halál angyala leszek, szerkóm már van hozzá, csak egy pár fekete szárny kéne még.
