2004.06.01. 11:38 dívamacska
Azért az különös, hogy egy embert sem ismerek, aki kedvelné a Coccolino medvét. Adva van egy kedvesnek szánt állatfigura, akit ha csak megpillantok, ökölbe szorul a kezem, és ezzel nem vagyok egyedül. Ritka tenyérbemászó egy alak, aki sosem volt népszerű, de a felháborító reklám óta, amiben szemét módon kigúnyolta, elkergette, végül kinevette azt a szegény tarajos sült, kifejezett közutálatnak örvend - legalábbis mifelénk. A coccolino az egyetlen termék, amit azért nem vagyok hajlandó megvenni, még ha öt forintért adnák se, mert gyűlölöm azt a rohadt medvét. Jelzem, sokan vagyunk így. A marketingesek a cégnél elgondolkodhatnának a dög menesztésén. Én pedig azon gondolkodtam el már sokszor, hogyan válthat ki egy magamfajta állatbuziból - aki ha egy öreg nénit meg a kutyáját kamion általi halálra gázoltatás fenyegetné, habozás nélkül a kutyát rántaná félre - egy állatforma lény viviszekcióról történő kéjes álmodozást.
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr975333654
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
