2004.10.01. 10:35 dívamacska
Reggel eszembe jutott, mikor még az egyetem alatt, egy otthon töltött hétvégén, az akkori pasim - mellesleg az egyetlen, akit anyám nagyon szeretett - kinyitotta a szemét vasárnap reggel, végiggondolta a hajnali részeg és lármás hazaérkezést, valamint az ezt követő, szintén lármás (csak máshogyan) fürdőszobai jelenetet, mely a szobában folytatódott - ugyancsak lármásan -, majd összegzésképpen a fejére húzta a paplant, és onnan kiabálta kifelé, hogy soha többet nem hagyja el a szobámat, mert nem mer az apám szeme elé kerülni. He-he.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr75333873
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.