marsbéli krónikák

Elromlott a lift. Nagyon ajánlom, hogy mire vasárnap visszaérek, működjön, különben ott nyúlok ki a lépcsőházban. Mondjuk amilyen tevékeny, szervezkedő nyuggerbanda uralja a területet, még az unokáimat is gyalog cipelem fel a hatodikra.

Reszkető szívvel várom, hogy sikerál-e ma cipellőket szereznem, aztán lestrichelek debibe, hogy maradék kosztpénzemet egy háromnapos fesztivál keretein belöl kardélre hányjam. Sodálatos hétvégének ígérkezik.

Eddig azt hittem, hogy a nyugati aluljáróban zenélést imitáló vallási fanatikusok híveket toboroznak az egyházuknak. Pár napja belefutottam egy ilyen hepeningbe: vágottszemű nő klimpírozott egy szintetizátoron, vágottszemű pasi idegen (nem angol) nyelven danolt hozzá. Oly…

Kellene, de nem fogják. Kellene egy jó nadrág meg egy pár cipő is, de azok sem fognak.

Egyébként tegnap este térden csúsztam (na jó, féltérden), mégis én voltam a geci. Ahogyan azt jó előre megjósoltam. Olyan szánalmas kompromisszumokat tudok kötni, hogy tanítani kéne. Kellene.

Furcsa átok ül rajtam, napok óta nem tudok végigaludni egy éjszakát, mindig történik valami atrocitás, mely durván magamhoz térít, ami után órákig heverek álmatlanul, mind idegesebben, ennek következtében mind éberebben, míg az ágyból való kikelés tervezett - és…

Barátnőm volt olyan esküvőn, ahol a házasság szentségétől a normandiai partraszállásig jutott a pap, szóval látható, hogy nem egyedi esetben volt részünk.

És másnap, vasárnap reggel fél nyolctól fél kilencig ébren feküdtem és gutaütötten bámultam magam elé, mert valami barom olyan hangosan hallgatta a reggeli hírműsort valamelyik tévén, hogy képtelenség volt aludni. Mindent megpróbáltam, hogy beazonosítsam a hangoskodás…

Megvolt a lagzi. Életemben először sírtam a templomban, kicsit talán rontja a romantikus hatást, hogy a röhögéstől. A pap - aki tökkopasz volt és hitlerbajuszt viselt - egy órán keresztül beszélt, minden erőnket összeszedtük, hogy próbáljunk összefüggéseket találni az ifjú…