Elmentem ma az állatkertbe. Kezd gyanús lenni nekem ez az intézmény, szerintem hazudnak a lajhárról, nincs is nekik, nekem legalábbis még sosem sikerült látnom. Természetesen megint ostoba családokkal volt tele a hely, akik feszt üvöltöztek, meggyőződésük volt, hogy a vadállatok simogathatók, nekem kellett rászólnom  a kölyökre, hogy ne buzerálja azt a majmot, ki is van írva, hogy nem szabad piszkálni, az ostoba tehén anyja meg csak tátotta mellette a mocskos pofáját, de bezzeg ha a majom harapott volna, az ilyenek rikácsolnak a leghangosabban, még a fókuszt is kihívják. A Pálmaház egyik oldalszárnyában, ahol aranyos repülőkutyák vannak, hosszú ideig egyedül voltam, teljesen közel jött minden madár, a repülőkutyák tisztogatták magukat, teljesen klassz volt minden, míg a fent említett család be nem rontott, anyu legott közölte - persze üvöltve - hogy jaj, ezek a denevérek olyan suttyó állatok, úgy utálom őket, olyan undorítóak. Faszé' jössz állatkertbe, idióta picsa? Ezekkel kellett aztán az akváriumházon is osztoznom, a majmos incidens után, a retardáltak telefonnal próbálták lefényképezni a folyamatosan mozgásban - igen gyors mozgásban, ráadásul - lévő halakat, és persze fel voltak háborodva, hogy a halak basztak pózolni. Az a világ baja, hogy az ilyeneknek tényleg szent meggyőződésük, hogy ők a teremtés koronái, a természet meg az ő rabszolgájuk, és ha kiderül, hogy mégsem, még nekik áll feljebb. Köcsögök. Egyébként nagyon jó kis nap volt.