2005.03.08. 11:25 dívamacska
A Gandhi-követő békeharcosok megnyugtatására közlöm, hogy nem kell szó szerint értelmezni a vérét akarom inni és látni akarom a haláltusáját című felszólalásokat. Ezt hívják úgy, hogy levezetés. Kiadjuk a dühünket, meg ilyenek. Olyan, mint a káromkodás. Élőben egy ujjal nem nyúlnék hozzá, függetlenül attól, hogy továbbra is seggfejnek tartom, és kurvára rosszul tolerálom, hogy nyolcas számot kreál belőlem a Korongvilágon. És továbbra is azt gondolom, hogy a szerelem nem ilyen. Itt a birtokláson van a hangsúly. És én már ez előtt a picsa előtt is rühelltem az ilyen nőket. Ők az egyik olyan dolog, amivel nem tudok megbékélni, mert iszonyatosan kártékonynak tartom a fajtáját, azt meg pláne nem bírom, ha bevonnak a dolgaikba.
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr395334033
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
