A mai kalandom a magyar postával végképp meggyőzött arról, hogy ez az őskomcsi intézmény régen megérett arra, hogy a földdel tegyék egyenlővé, inkább előbb, mint utóbb.
1. felvonás - Múlt héten csütörtökön Montag kap egy értesítést egy egy héttel korábbi dátummal, miszerint csomagja érkezett. Felhívja a postát, hogy ugyan már miért keltezik vissza az értesítést, mikor az idő, amíg tartják neki a cuccot, az értesítés keltezésétől ketyeg. Finoman szólva nem túl jófejség. Erre közli a nő, hogy azt nem visszakeltezték, hanem akkor írták az értesítőt, csak Montag szegény most kapta meg. Az mindjárt más, cseveg erre ő tovább, akkor módosítaná a kérdését: miért ültek egy hétig az értesítőn, mielőtt bedobták? Mert húsvét volt, így a nő. Montag udvariasan felhívja a hölgy figyelmét arra az apróságra, hogy csütörtök van, húsvét meg hétfőn volt. Hát igen, dünnyögi a hölgy, akkor kegyesen megteszi most az egyszer, mert amúgy írásban kell kérvényezni, hogy tovább tartják a csomagot a postán pár nappal. Montag hálás.
2. felvonás - Montag két darab értesítővel (az egyik a fent említett csomagra, a másik egy ajánlott küldeményre szól) berobog a Verseny utcai postahivatalba, ahová az ajánlott küldeményeit szokta kapni. Legnagyobb meglepetésére az ügyintéző hölgy visszalöki a csomagra szóló értesítést, hogy ezt nem itt, hanem egy pár száz méterrel odébb lévő postán lehet átvenni. Montagban jelenetek villannak fel A perből, hirtelen átérzi Josef K. helyzetét, de elnyomja a kezdődő pánikot és agressziót, és megkérdi, hogy ugyan mi a fészkes fenéért nem lehetett ide küldeni azt a kurva csomagot is, amikor a hölgy háta mögött hegyekben állnak a kisebb-nagyobb dobozok. Mert ott van a csomagozó, hangzik a válasz, amit csomagként adnak fel, oda megy, ide jönnek az ajánlott küldemények, akkor is, ha nagyobb dobozok. Montag tovább szívózik, mindenáron ki akarja csikarni a beismerő vallomást a postai dolgozóból, miszerint a rendszer icipicit túlbonyolított és kurva kényelmetlen az embereknek, akikből a posta él, de a hölgy valószínűleg már túl régóta dolgozik a postán ahhoz, hogy felfogja az intézmény működésének szörnyű valóját.
3. felvonás - Montag sűrű szitkozódások kíséretében átbuszozik a másik postára, ahol kizárólag csomagokat lehet feladni és felvenni. Sorban áll az egyik ablaknál, ahol beadja a kis cetlijét, majd átáll a másik ablakhoz, ahol kap egy hajszálra ugyanakkora csomagot, mint az előző postán, és távozik. Magában hálát ad azért, hogy nincs nála feladandó levél vagy befizetendő csekk, mert azért egy harmadik postát is meg kellene látogatnia, ezen a kettőn ugyanis ilyen típusú ügyintézés nem folyik.