Emlékszem, mikor még olyan kicsi, kövér és kurta lábú volt, hogy nem tudott felmenni a lépcsőn, és a nappaliban ülve szűkölt utánam, ha felmentem. Aztán megtanult a lépcsőn járni, egész nap le-fel loholt lelkesen, a körmei állandóan kopogtak, végül anyám megunta, és…
2011.06.18. 21:21 dívamacska
20 komment
2011.06.17. 22:44 dívamacska
Az milyen brutális pillanat lehetett, amikor valamelyik ősember elsőként döbbent rá arra, hogy ő bizony, mint minden élőlény, meg fog halni egyszer.
14 komment
