Holnap megyünk egy hétre a Balatonra, ebből öt nap úgy fog kinézni, hogy ketten leszünk a barátnőmmel öt, azaz 5 gyerekre, nevezetesen: 4,5; 3; 2 évesek plusz egy 1 éves ikerpár. A férfi a háznál reménykedik benne, hogy lent hagyhatja ránk a szettert, amíg ő hazajön dolgozni, de én már tudom, hogy ha még a kutya is az én nyakamban lenne - bármennyire is szeretem -, már csak azért jönnék haza, hogy aláírassam vele a válóperes papírokat. Ha épségben hazaérek, majd beszámolok róla, miként döntöttem: tapasztalataim birtokában indulok-e a Barkley-maratonon, vagy megmarad nekem a tudat, hogy én vagyok a világ egyik legkeményebb embere.