A gyerekek mostanában annyira viccesek, én rengeteget röhögök rajtuk, meg velük is. Sokszor persze csak titokban lehet sírni a röhögéstől, de hogy a picsába ne röhögjön az ember, amikor a Kicsi azzal fogadja a bölcsiben, hogy "Pöcsike megharapott!" és kiderül, hogy egy Öcsike nevű csoporttársa volt a bűnös, ő pedig még tízszer elmondja ordítva mindenkinek, hogy Pöcsike megharapott, Pöcsike megharapott!, köztük Pöcsike apukájának is, aki épp akkor fut be. Javamra szóljon, hogy igyekeztem résztvevő arccal bólogatni, meg sajnálkozni, de rendesen vonaglottam a visszafojtott röhögéstől. És akkor is csak halkan nevethetek, amikor a Nagy fürdés után teljes hangerőn kornyikál a fürdőszobában, hogyaszongya: "Tudom, hogy elrontottam, rémes tettem fááááj..."* De valami szörnyű hangon ám. Cukik mostanában, na.
*Részlet a Jégvarázsból.
