HTML

marsbéli krónikák

Friss topikok

  • zsuzska169: Mindenkinek most? :D Miközben töltött a oldal, arra gondoltam, hogy vajon milyen nehéz lesz elolva... (2019.05.05. 09:24) A közös munka öröme
  • HoldViola: Régen jártam nálad, így csak most olvasom, mélyen egyetértek, és sajnos átérzem, én ugyanígy járta... (2018.03.25. 21:49) Welcome to the machine
  • dívamacska: @zsuzska169: Csak most láttam, amit küldtél. Ez az ember remekül ismeri a macskákat:-) (2017.12.16. 11:18) Black Friday
  • Raven1975: A sírás környékez, szegény pára, mennyire lehet sajnálni. Évtizedeken keresztül hazugságban élt, c... (2017.11.20. 21:51) WTF?
  • Untermensch4: @John Doe3: "nem a kutyákkal van feltétlenül baj (bár néha azokkal is), hanem a kutya-gazdája rend... (2017.03.27. 15:16) Ne nyúlj hozzá, megharap!

Címkék

2004.03.09. 14:56 dívamacska

Ma ismét a Szeretők kártyát húztam a tarottban. Tudom én magamtól is, hogy döntenem kéne, csak béna vagyok, meg öreg vagyok már az egyedülléthez, pasizni ugye nem tudok, meg néha azért jó vele. Valójában tudom, bár nem szívesen vallom be, hogy nem ez kell nekem. Menjek vagy maradjak? Vajon Marlene hogyan cselekedne? Azt hiszem, tudom, mit tenne: helyszín: elegáns szobabelső - nálam ugye már ez sincs meg, mert a macskák szisztematikusan lerombolták a lakást -, Marlene halál lazán ül egy fotelban, mellette kisasztalon pezsgő, elegánsan szívja a cigarettáját, és teljesen érzelemmentes hangon kiadja az útját az összetört delikvensnek. És kurvára nem hatja meg az egész helyzet, és fél órával később már nem is gondol rá, és nincs lelkiismeret-furdalása, végül is ami elmúlt, azt nem kell erőltetni. Ehelyett én: a nagy szakításra elhatározva magam, már a delikvens megérkezésekor igyekszem távolságtartóan és hűvösen viselkedni. Marlenés előadásmódom sikkességét némileg csökkenti trottyos melegítőm és celluxszal megragasztott házipapucsom bája. Mikor már nagyon feszült a hangulat - delikvens érzi, hogy valami baj van - kínlódva, kezemet tördelve elmakogom, hogy én már nem, és nem te tehetsz róla (Marlenenek már nyoma sincs) és ennek tényleg semmi értelme a továbbiakban. Mentségemre szóljon, hogy soha, SOHA nem mondtam senkinek, hogy maradjunk barátok. Akar a franc barátkozni a kirúgott expasijával - legfeljebb évek múltán -, főleg hogy ilyen nehéz (legalábbis nekem) megszabadulni tőle. Volt olyan, aki sírva fakadt. Na, az mindennek a teteje volt, mert ez egyrészt egy kicsit hízeleg, másrészt nagyon szánalmas, harmadrészt meg nem tudok mit mondani egy síró pasinak, szóval ez még jobban összezavart, még jobban makogtam, és azt kívántam, takarodna már a halál faszára, miért kell engem ilyen helyzetekbe hozni, mikor utálom a nagy érzelmeket meg a kitárulkozást. Ha én képes vagyok fordított esetben méltóságteljesen távozni (elég sokszor rúgtak ki hozzá, hogy tudjam), akkor ez egy férfinak akkor is kutyakötelessége, ha a szakítás színhelyéről egyenest a Dunához indul. De mindez nem jelent megoldást a jelenlegi problémára. A Cicavízió hírei: tegnap este a macskák egy darabon kibontották a falat. Kezd eldurvulni a helyzet.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr635333558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lizabeth · http://www.yahoo.com/ 2011.07.05. 12:44:21

Okay I'm covnniecd. Let's put it to action.

Jailene · http://www.google.com/ 2011.07.06. 14:10:03

At last, someone comes up with the "right" aneswr!

Earthwind · http://www.bing.com/ 2011.07.09. 07:09:00

Extremely hpelful article, please write more.
süti beállítások módosítása