Ma reggel, pillantásomat az akváriumra vetve, elszégyelltem magam. Én tartom magam állatbarátnak, mikor egy vízi kősivatagban tartom őket (egy darab növény nincs), a lélegeztetőjük hetekkel ezelőtt elromlott és csak vizet fúj (azt mondjuk az akváriumon kívülre helyeztem, így vízcsobogót képeztem, ami szintén juttat oxigént a vízbe, Mekk Elek vagyok), és minden áldott reggel azzal indul a napjuk, hogy két karmos rém megpróbálja lehalászni őket, és én nem teszek ellene semmit. Más. Cimborám stílusosan öt nappal a terrortámadás után kiment két hétre Madridba, tanulni. Azt mondja, még két héttel az eset után sem lehetett a pályaudvaron megmozdulni, mert minden peronon embertömegek térdeltek és imádkoztak, az odahordott gyertyákat összegyűjtötték, és egy kábé 15 méter hosszú, több méter magas halomba rakták (biztos volt olyan hülye, aki megpróbálta összeszámolni), ami egy zárt pályaudvaron olyan szagot eredményezett, hogy ha direkt további halálesetek előidézése volt a cél, telitalálatnak bizonyult az ötlet. Nem túl empatikus cimborám igen csúnyákat gondolt a madridiakról. Ami viszont lenyűgözte, hogy az egyetemi büfében lehetett haskát kapni! Nálunk még sört sem árultak.