HTML

marsbéli krónikák

Friss topikok

  • zsuzska169: Mindenkinek most? :D Miközben töltött a oldal, arra gondoltam, hogy vajon milyen nehéz lesz elolva... (2019.05.05. 09:24) A közös munka öröme
  • HoldViola: Régen jártam nálad, így csak most olvasom, mélyen egyetértek, és sajnos átérzem, én ugyanígy járta... (2018.03.25. 21:49) Welcome to the machine
  • dívamacska: @zsuzska169: Csak most láttam, amit küldtél. Ez az ember remekül ismeri a macskákat:-) (2017.12.16. 11:18) Black Friday
  • Raven1975: A sírás környékez, szegény pára, mennyire lehet sajnálni. Évtizedeken keresztül hazugságban élt, c... (2017.11.20. 21:51) WTF?
  • Untermensch4: @John Doe3: "nem a kutyákkal van feltétlenül baj (bár néha azokkal is), hanem a kutya-gazdája rend... (2017.03.27. 15:16) Ne nyúlj hozzá, megharap!

Címkék

2004.09.02. 10:04 dívamacska

A II. számú nőgyógyászati klinika igen vicces hely. Kezdik azzal, hogy a portásnak lövése nincs, hogy merre lehet a betegfelvétel, majd egy arra kódorgó alkalmazott felvilágosít, hogy le kell menni az alagsorba, de ki is van írva, nem láttam? De, mondom láttam, csak gondoltam nem komoly, hogy a büfé egybe van a betegfelvétellel. Hát pedig tényleg. Átvágok a vidáman kávézgató emberek tömegén, leparkírozok a betegfelvevő ablaknál, ahol is első pillantásom egy igen nagy Marilyn Manson plakátra esik. Alatta hendméd felirat, látszik, hogy gondos kezek vágták a betűket szép papírból: Dr. Manson. Továbbosonok a vérvétel felé, magamban imádkozom, hogy Dr. Manson ma ne praktizáljon, vagy lehetőleg tőlem távol tegye azt. Ilyet se láttam még, mielőtt megcsapolnak, sorba kell álnod üvegcsékért. Sorba állok, mire átzavarnak az ambulanciára, hogy szerezzek be újabb dokumenteket. Átbaktatok az ambulanciára, ahol szürreális kép fogad: rajtam kívül mindenki terhes. Nincs bajom a terhességgel, de a terhes nők nagy falkái rémisztően hatnak rám. Két megfélemlített férfiállat húzódik meg a sarokban, valószínű ugyanazt érzik, mint én. A recepciós kisasszonyok kábé negyedóra alatt kiolvassák a recepten a protrombin szót, megkapom, ami kell, visszavágtatok. Megörülök, mikor látom, hogy az előttem álló nőnek egyetlen árva üvegcse van a kezében, végre egy alkalmom, vidámkodok magamban, mikor nem másfél literrel kevesebb vérrel távozok. Beszoptam, mert nekem öt fiolát nyomnak a kezembe, egyik öblösebb, mint a másik. Rámparancsolnak, hogy tegyem a vizeletmintát a kosárba. Az nekem nincsen, a doktor úr nem szólt, hogy hozzak. Itt van a recepten, reccsen rám a banya. S'osztán, kérdezném, ha paraszt lennék, én dolgom a receptet silabizálni, az nem nekem szól, hanem nektek. Akkor vegyek egy üveget, és hajts a budiba. Az nem fog menni, nemrég voltam pisilni, akár órákig sem kell megint, nem nézte az olimpiát? Végül megadóan leülök, végignézem, ahogy a teljes tartalék vérkészletemtől megszabadítanak, kicsit tipródok, hátha kell pisilni, persze nem, így lelépek. Lehet, hogy most ezért rákos maradok.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr795333823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása