2007.12.23. 13:16 dívamacska
Mára végiggondoltam, meg aludtam rá - józanul - egyet, és megírtam neki, hogy visszaszívom a bocsánatkérést, nem kérek bocsánatot, mert nincs miért. És így is gondolom. Per pillanat tehát az a legnagyobb gondom, hogy sikerült úgy felfáznom, hogy ezt speciel összegörnyedve írom, és lassan el kéne indulnom vidékibe egy geci nagy puttonnyal hátizsákkal a hátamon.
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr795334792
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
