marsbéli krónikák

A CBA-boltok dolgozói (tisztelet a kivételnek) elgondolkoztak már azon, hogy ők a fizetésüket abból a pénzből kapják, amit én meg a többi rohadt szemét vásárló otthagy a boltban, ami az ő munkahelyük? Értem én, hogy rendkívül bosszantó, hogy feszt láb alatt vagyunk, nem lehet tőlük kávézni meg megdumcsizni, hogy a Kovácsné Pénztáros Marikát már megint otthagyta az a szemét férje, ráadásul egyeseknek - pölö nekem - akkora a pofájuk, hogy képesek beugatni, hogy ugyan nyissanak már ki még egy pénztárat, mert az egyetlen működő előtt 15 méteres sor áll. Elképesztő! Bezzeg régen kuss volt a vásárló neve, örült, ha kapott valamit! De legközelebb már szólni sem fogok, csak elkapom a kis picsa karját, aki unott arccal kólát vásárolgat az automatából, leszarva, hogy rohannia kellene a pénztárba, és úgy bekúrom a helyére, hogy attól kódul. És leszarom, hogy mennyit keresnek.