P. Jack felháborodott telefonja hatására (és mert nem akarom magam kigolyózni az Emberek-akiknek-Jack-szívesen-főz klubból) helyesbítést szeretnék eszközölni az előző bejegyzéssel kapcsolatban. Íme: 1. Ha csak egyet is telefonálok, P. Jack azonnal röpült volna felszerelni a karnisom. 2. Kénytelen vagyok elismerni, hogy tapétázáskor ő volt az, aki a leghúzósabb részeknél a létra tetején imbolygott. (Annyit azonban hozzáfűznék, hogy ez nem azért volt, mert ő kevésbé szédülős, mint én, hanem mert nekem volt annyi eszem, hogy ne másszak fel az összeomlás határán álló létrára.)