2009.01.08. 15:08 dívamacska
Nyomorékká aludtam magam, és ezt az egészet a szemét Öcsi agresszív területfoglaló politikájának tulajdonítom. Adva van egy két ember számára is bőven kényelmes ágy, amin kizárólag kificamodott pozíciókban tudok aludni, amióta hideg van odakint, csak hogy a naccsága pont úgy feküdhessen, ahogy neki kényelmes. Odébbtolni felesleges, mert amint lehunyom a szemem, kitúr, és éjjelente tízszer ébredek arra, hogy félig a falon fekszem, hogy Öcsi a torkomon hever, vagy hogy az ágy szélén kucorgok, félig persze a levegőben. És ha időnként (a mennyélmá' odébb felszólításokra és a dühös lökdösésre felháborodott harapásokkal reagáló állat rám zúduló dühét is bevállalva) kicsit kellemesebb testhelyzetbe harcolom magam, megjelenik a Dívamacska, és ráfekszik a paplan valamelyik sarkára, megmozdíthatatlanul. Faszom kivan, komolyan.
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr145334932
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
