HTML

marsbéli krónikák

Friss topikok

  • zsuzska169: Mindenkinek most? :D Miközben töltött a oldal, arra gondoltam, hogy vajon milyen nehéz lesz elolva... (2019.05.05. 09:24) A közös munka öröme
  • HoldViola: Régen jártam nálad, így csak most olvasom, mélyen egyetértek, és sajnos átérzem, én ugyanígy járta... (2018.03.25. 21:49) Welcome to the machine
  • dívamacska: @zsuzska169: Csak most láttam, amit küldtél. Ez az ember remekül ismeri a macskákat:-) (2017.12.16. 11:18) Black Friday
  • Raven1975: A sírás környékez, szegény pára, mennyire lehet sajnálni. Évtizedeken keresztül hazugságban élt, c... (2017.11.20. 21:51) WTF?
  • Untermensch4: @John Doe3: "nem a kutyákkal van feltétlenül baj (bár néha azokkal is), hanem a kutya-gazdája rend... (2017.03.27. 15:16) Ne nyúlj hozzá, megharap!

Címkék

2004.03.02. 15:23 dívamacska

Megvan a szexkerülés tudományos oka: ma reggel petefészekgyulladást diagnosztizáltak nálam, ami tudvalevőleg igen kellemetlenné teszi az együttlétet. A hülye kurva a recepción a szememre vetette, hogy nem vagyok kerületi lakos, mondom de az vagyok, csak nem ide vagyok bejelentve, de attól még itt lakom és a főbérlő valószínűleg kurvára nem köszönné meg, ha bejelentkeznék a lakásába. Erre képes volt feltelefonálni a dokinak - merthogy nem jelentkeztem be előre egy SZTK-ban(!) -, hogy hajlandó-e fogadni. "Hogy mi a baja?" - kérdezi a telefonba, majd jelentőségteljesen rámnéz. "Ugye nem gondolod, te idióta, hogy 100 vadidegennel a hátam mögött nekilátok részletezni a nőgyógyászati jellegű problémáimat egy magadfajta macskajancsinak?" - néztem vissza barátságosan. Kifejező lehetett a tekintetem, mert nem kérdezett többet semmit, hanem kegyesen a doktor színe elé bocsájtott. A macskák pofátlansága nem ismer határokat. Mikor ma reggel ki akartam vinni az egyiket a szobámból, egyszerűen belekapaszkodott az ajtófélfába, és nem volt hajlandó elengedni. Úgy kellett vele dulakodni, mintha ő lenne a vonakodó vőlegény a templomajtóban. Dívaénem kezd végleg odaveszni (mármint az a kevés, amit kínnal.keservvel magamra erőltettem). nagyon maximum 4 napig tartott a mindenhol-és-mindenkor-piros-rúzzsal-járok korszak. Az igazság az, hogy kurvára sok energiát és időt emészt fel, meg egyébként is leszarom az egészet, hiszen - mint már kifejtettem - úgyis egyedül fogok megdögleni. Senkit ne tévesszen meg, hogy van pasim.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://marsbeli.blog.hu/api/trackback/id/tr555333550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása