marsbéli krónikák

Aztán tegnap este rádöbbentem, hogy jó, jó, hogy klassz így telefon nélkül, de egy kurva vekker nincs a lakásban, mert én telefonra szoktam ébredni, és jaj, el fogok aludni, pedig reggel szerző jön, micsoda blamázs. Bíbelődtem egy darabig a tévével, hátha van rajta ébresztőfunkció is, nyilván nincs. Ennek megfelelően az agyam átállt vészhelyzetre, és pirkadatkor ébresztett, még a falutévé se ment. Persze már nem mertem rendesen visszaaludni, aztán Öcsi beleharapott a térdembe, mert nem engedtem be az ágyba, végül a kolléganőm, akinél a telefon maradt, azzal fogadott, hogy reggel két percig ült dermedten a gyerekével együtt az autóban, és arra fülelt, hogy mijét csukta oda valamelyik ajtóval egy madárnak, míg rá nem jött, hogy az én ébresztőm az, ami romantikus sirályvijjogásra van állítva.