HTML

marsbéli krónikák

Friss topikok

  • zsuzska169: Mindenkinek most? :D Miközben töltött a oldal, arra gondoltam, hogy vajon milyen nehéz lesz elolva... (2019.05.05. 09:24) A közös munka öröme
  • HoldViola: Régen jártam nálad, így csak most olvasom, mélyen egyetértek, és sajnos átérzem, én ugyanígy járta... (2018.03.25. 21:49) Welcome to the machine
  • dívamacska: @zsuzska169: Csak most láttam, amit küldtél. Ez az ember remekül ismeri a macskákat:-) (2017.12.16. 11:18) Black Friday
  • Raven1975: A sírás környékez, szegény pára, mennyire lehet sajnálni. Évtizedeken keresztül hazugságban élt, c... (2017.11.20. 21:51) WTF?
  • Untermensch4: @John Doe3: "nem a kutyákkal van feltétlenül baj (bár néha azokkal is), hanem a kutya-gazdája rend... (2017.03.27. 15:16) Ne nyúlj hozzá, megharap!

Címkék

Majd én is süket leszek, amikor neked meg az autó kéne

2016.10.13. 22:04 dívamacska

Na, ezt tökéletesen átérzem. Nekem még az megy az agyamra, hogy évek óta papagáj üzemmódban nyomom. Csak mondom és mondom, szépen, ezerszer, és leszarják. Ott állok felettük, mondom, ne csináld, csinálják. Csakazértis. Néha leordítom a fejüket, néha csak nézek gutaütötten, néha átmegyek katatónba, csináld, leszarom, öljétek meg egymást. Néha zsarolok: ha te nem teszed meg, amire kérlek, engem sem fog érdekelni, amikor kakaóért nyüsszögsz. Néha magyarázok. Elmondom, hogy nekem sem jó folyton mások élete felett gyámkodni, és a hátam közepére nem hiányzik két további ember helyett gondolkodni, előrelátni és irányítani, de néhány évig még sajnos muszáj. Üveges tekintetek. És csinálják tovább az akármit, amit nem kellene, vagy nem, amit kellene.

Aztán tiszta és nyugodt pillanataimban* rájövök, hogy ez így nem annyira rossz azért. Sokkal nagyobb gáz lenne, ha mindig minden szóra engedelmeskednének. Ha nem munkálna bennük olyan erejű kíváncsiság, hogy inkább bevállalják a leüvöltést, de akkor is tudni akarják, mi van a baba belsejében és hogy meddig lehet kitolni a kisautót az asztal szélére leesés nélkül. Rossz lenne, ha nem lenne bennük makacsság és kitartás, ha nem tudnának annyira belemerülni a játékba, hogy észre sem veszik, hogy már megint úszik a fürdőszoba. Ha nem hinnének az elképzeléseik helyességében és nem akarnának mindig mindent kipróbálni. Végül is felnőttként ilyennek szeretném látni őket: akiknek vannak ötleteik, mernek megpróbálkozni velük, a saját fejük után menni, szembefordulni az álmaikért bárkivel. Ha pofára esnek, az se baj, majd próbálkoznak ismét.

Persze most sokkal egyszerűbb lenne nekem, ha kis kézi vezérlésű robotok lennének, akik rögtön csinálják, amit mondanak nekik, és nem kell semmit nyolcszor elmondani, mire eljut az agyukig, csak mert éppen halaszthatatlan vizsgálnivalójuk akadt egy idegen gyerek biciklijén, vagy mert muszáj végigkísérni egy csigát, amíg megkerüli a pocsolyát, és közben persze rohanni kellene velük úszásra. Az én dolgom sajnos az, hogy észben tartsam, hogy öt perc múlva kezdődik az úszás, az ő dolguk meg az, hogy minden érdekességre nyitott szemmel járjanak. A kettő naponta ezer konfliktusban csattan ki, nem is lehet másként.

Most úgy gondolom, így van jól, de csak mert már lefeküdtek és el is aludtak.**

* Egyik gyerek sincs a közelemben.

** Akkor persze anyáztam, amikor azért kellett bemennem, mert a Kicsi szerint a Tigris fázott, és pólót kellett rá húznom. Az agyamra mennek az ötleteikkel. De ha én próbálok úgy tenni, mintha a plüssállatok élnének, megvető pillantás kíséretében felvilágosíttatok, hogy ez csak egy plüssállat.

2 komment

Alien Szetter

2016.10.08. 20:13 dívamacska

Mivel a konyha plafonja atomra szétázott a röpke két és fél hónap alatt, amíg nem volt rendes tetőnk (vagy éppen semmilyen se, mikor hogy), a renoválás miatt mindent kihordtunk a fedett teraszra (eddig ilyenünk sem volt, gondoltuk, kihasználjuk), köztük kajákat is. Ennek következtében a kajáért bármire képes Szetter az elmúlt nap során megevett:

  • egy doboz ciniminiszt
  • egy nagy doboz jutalomfalatot (több havi adag)
  • egy fél zacskó prézlit
  • öt darab cinkegolyót hálóstul.

Főleg ez utóbbi adott okot az aggodalomra, a műanyag hálók végett. A telefonos állatorvosi segítség szerint elvileg ennek gond nélkül végig kellene mennie rajta, bár a rekordmennyiségű faggyútól valószínűleg hányni fog.

Hát, nem hányt. Egész nap döglött a napon, sétált másfél órát futva, és összességében remekül érezte magát. Én is szeretnék ilyen titán-vanádium bevonatot az emésztőrendszerem belső falára.

Szólj hozzá!

Mamahotel

2016.09.30. 08:28 dívamacska

Vinnyogás, vinnyogás, ürügy, mentegetőzés, azt gondolom erről. Kissé sarkítva annyi ez, hogy aki nem akar otthon lakni, az nem fog, a többi meg magyarázza a helyzetet. Amikor az egyetem után hazacuccoltam, három hónap után 30 ezer forinttal és finoman szólva is bizonytalan egzisztenciális kilátásokkal elköltöztem egy világvégi* kispesti panel tizedik emeletére, egy leszuttyadt kecóba három vadidegen meg ezer csótány mellé, mert úgy voltam vele, hogy bármi, csak otthon lakni ne kelljen, mert lehúz, magadba fordít, életképtelenné tesz. Leszámítva azt a néhány nagyon is tudatos embert, aki tényleg azért húz ki még néhány évet otthon, hogy minden fillért élére állítva vehessen egy saját lakást, a többségnek valószínűleg a lelke mélyén nagyon is megfelel, hogy fényesre van nyalva a valaga és a köldökét bámulhatja cselekvés helyett. És nem azért, mert így tervezték, hanem mert ezt teszi az emberrel, ha felnőtt emberként sok szempontból gyerekéletet él. A szülő sem fog tudni kibújni a gondoskodó szülőszerepből, ha a csemetéje kísérletet sem tesz rá, hogy ne viselkedjen már gyerekként, egymást tartják egy olyan szereppárosban, amit hosszú évekkel ezelőtt túl kellett volna már lépni. Aztán telnek az évek, sokasodnak a bogarak a fejben, merevednek a viselkedésformák, csökken a változásokkal szembeni tűrőképesség és a bevállalósság, aztán már kereshet valaki akármilyen jól (szinte mindig a pénz az ürügy a mamahotelkedésre), ott fog megrohadni az anyja szoknyája mellett, mert bebetonozta magát a kis Pán Páter-i világába.

* Értsd: a legközelebbi ismerős kocsma tömegközlekedéssel legjobb esetben is negyven percre volt.

Szólj hozzá!

Gratulálok

2016.09.20. 20:40 dívamacska

Az egy dolog, hogy a katolikus egyház mereven ellenzi az abortuszt, szíve joga. De ami a legnagyobb gáz ebben, hogy egy európai országban bármelyik egyház ilyen szinten belepofázhat a törvényhozásba. Meg a kétszínűség, hogy az nem zavarja őket, hogy tízezerszám járnak át a nők a szomszéd országokba magzatelhajtásra, a lényeg, hogy a mi portánk tiszta marad az Úr színe előtt. A harcos abortuszellenesek meg fordíthatnák az energiáikat felvilágosításra, a fogamzásgátlás, az örökbeadás megkönnyítésére, egyáltalán arra, hogy senki ne kényszerüljön olyan helyzetbe, amikor felmerül benne az abortusz megoldásként. Ez lenne ugyanis az egyetlen olyan megoldás, amikor tényleg mindenkinek van arra esélye, hogy élve és emberi módon kerüljön ki a helyzetből. Ja, azzal elvészne annak az öröme, hogy rákényszeríthettük a saját hitünk szabályait másokra. Nem szóltam.

2 komment

Gyerekszáj - én szóltam

2016.09.13. 14:57 dívamacska

Sokan rühellik a nyomtatott és az egyéb sajtó számos termékében felbukkanó ún. Gyerekszáj rovatot, annak ellenére, hogy a gyerekek tényleg baromi vicceseket tudnak mondani. De leírva a legtöbbször mégis olyan béna és erőltetett. Ezt most csak azért szögezem le, mert nem bírok ellenállni anyai ösztöneimnek, és muszáj leírnom, hogyan köszöntött fel a Kicsi a névnapomon, ugyanakkor senkit sem szeretnék bántani.

Én nem foglalkozom különösebben a névnapokkal, se a sajátommal, se a máséval. Sógornőmről például tudom, hogy zabos rám ezért, mert ők mindig felhívnak minket névnapok alkalmával (is), mi meg sose. Tényleg nem látom jelentőségét, nem érdekel, ha nem köszöntenek fel, és nem gondolom, hogy azért, mert mások ezt fontosnak tartják, nekem is annak kéne tartanom. Nem csoda hát, hogy a Kicsi azt se tudja, mi az a névnap (meg egyébként is csak három és fél), de anyám - akinek szintén akkor esett le, hogy nekem névnapom van, haha - elkezdte kapacitálni, hogy "menj oda, mondd anyának, hogy boldog névnapot kívánsz neki!" Mire a szerencsétlen odasompolygott, látszott az arcán, hogy nem érti, mit akarnak tőle, megállt előttem, és szégyenlősen azt suttogta: "Jó napot kívánok!"

Hát én annyira imádom ezt a gyereket.

Szólj hozzá!

Felzárkóztunk

2016.09.09. 14:17 dívamacska

Bár mi nem Pesten élünk, de ilyen utcai edzőpályából már a mi kies kisvárosunkban is van vagy három. Meg a szomszédosban is. Ami igazán klassz bennük, hogy a gyerekeim (meg másoké is), ha ilyen is van a játszótér mellett, szarnak a gyerekjátékokra, irány a szabadtéri konditerem. Ilyenkor döbbenek le igazán, hogy milyen elképesztő erő van bennük. Simán lenyomnak félórát szünet nélkül a kommandós függeszkedve mászás, lengedezés, oszlopokon felkúszás (még nem érik el a rudakat, de segíteni nem lehet nekik) kombóból. Én beledöglenék, de komolyan. Egyszer végigcsimpaszkodok a rudakon, aztán pihegek tíz percet. Pedig elvileg járok konditerembe is.* Hogy a picsába csinálják?

* Na jó, két hete kezdtem újra négy hónap szünet után.

Szólj hozzá!

Cukorfüggő-e?

2016.09.04. 14:57 dívamacska

A férfi a háznál képes volt titokban felhívni telefonon azért, hogy hátha akkor otthagyom fél percre az éppen kavargatott süteménytésztát, amibe a beleevést szigorúan megtiltottam neki.* De én résen voltam, nem hagytam ott a tálat, inkább megkértem, hogy hozza oda nekem a telefont, amin az ő neve villogott hívóként. Jót röhögtünk azért.

* Nem azért, mert annyira irigy vagyok, vagy uralkodom rajta minden eszközzel, de egy falatnak hazudott bögrényi adagot falna ki belőle, ha hagynám. Így is beleevett a mascarponéba, a tejfölbe, a mindenbe, amihez hozzáfért sündörgés közben.

Szólj hozzá!

Mindig csak a szex

2016.07.04. 15:03 dívamacska

Amellett, hogy végtelenül sajnálom azt a sok megnyomorított lelket, aki egy ilyen szektában kénytelen felnőni, magamban jót röhögök azon, hogy ezek a szerencsétlenek azt hiszik, példásan tiszta életet élnek, pedig a lista alapján a szabályaik megalkotói egyértelműen jobban rá voltak pörögve a szexre, mint egy pornófüggő 15 éves koreai kis pöcs. Amellett micsoda bűzben élhetnek ezek, te jó ég.

Szólj hozzá!

A gondolkodó ember, az a férfi

2016.07.03. 12:20 dívamacska

Nem tudom, hogy mindenhol így van-e, de a bennem nem túl mélyen lapuló feminista dobott egy hátast, amikor a Veterán magazin keresgélése közben a Tescóban a Férfi lapok szekcióban találtam meg az IPM-et. Ami ugye önmagát mint a gondolkodó ember lapját definiálja.* Végignéztem a Női lapok szekciót is ezek után, és szomorúan állapítottam meg, hogy egyetlen olyan magazint sem látok, aminek a végigolvasására és értelmezésére ne lenne képes egy gyöngébb képességű mókuscickány. Kíváncsi lennék, hogy mi alapján került az IPM a férfiakhoz: gondos felmérések alapján megállapították, hogy kizárólag férfiak veszik (nem), vagy a nők és a férfiak beható ismerete alapján így érezte logikusnak a rendező elvet megalkotó kolléga? Vagy basszák meg, de komolyan. Igen, first world problem egy háborúhoz képest, de mégsem annyira, ha arra gondolok, hogy naponta ezernyi ilyen észrevétlen jelzéssel tolják a nőket és a kislányokat a te vagy a kevésbé okos, különben is fogyjál már le kategória felé.

* Amúgy azért nem kell egy észkombájnnak lenni hozzá, ha valakit ez ijesztene el.

4 komment

Egyenlítettünk

2016.06.18. 20:00 dívamacska

Az első gondolatom az volt, hogy valakit ölnek, amikor a mosogatás zaját és a szobából üvöltő Sepulturát túlharsogó vadállati ordításorkán kelt a szomszéd házból, de villámgyors észjárásomnak köszönhetően legott rájöttem, hogy valószínűleg csak egyenlítettünk, úgyhogy mosogattam tovább. És valóban.

1 komment

süti beállítások módosítása